Alapszabály

2021.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület neve: Bónom-zug Vizéért Egyesület
2. Az egyesület székhelye: 5502 Gyomaendrőd, Apponyi u. 14.
3. Az egyesület szervezeti jellege: az egyesület önkéntes tagságon alapuló, önkormányzati elven működő, független társadalmi szervezet, amely önálló jogi személy.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI
1. A Gyomaendrődi Bónom-zugi holtág üdülési és horgászati lehetőségeinek javítása, az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása.
2. A holtág természetes környezetének védelme, ápolása, a vízterület megóvása.
3. A holtág menti zártkert- és üdülőtulajdonos tag érdekeinek védelme.
4. Együttműködés a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási szervezetekkel.
5. Tevékeny fellépés az orvhalászat, orvvadászat és természetkárosítás ellen, valamint a tagság nyugalmát megzavarókkal szemben.
6. Közreműködés az üdülőövezet fejlesztésében, ennek érdekében együttműködni a helyi önkormányzatokkal.
7. A holtág környezetében az infrastrukturális feltételek folyamatos javítása, fejlesztési forráskeresés, értéknövelő közcélú beruházások megvalósítása, egyesületi pihenőház üzemeltetése elsősorban a tagság részére, ill. kívülállók részére is kiadható.
8. Az egyesület összes bevételének egyesületi célra történő hasznosítása.
TAGSÁGI VISZONY, TAGSÁGI JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK

1. Az alapító tagokon kívül az egyesület tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki a Bónom-zug vízterületéhez kapcsolódó telektulajdonnal vagy vagyoni értékű joggal /haszonélvezeti/ rendelkezik, az egyesület alapszabályát elfogadja, az egyesületi tagdíjat, valamint az egyszeri belépési díjat is megfizette. Külföldi állampolgárnak, a fentieken felül érvényes tartózkodási engedéllyel is rendelkeznie kell. A jogi személy a tagsági jogokat és kötelezettségeket törvényes – vagy meghatalmazott – képviselője útján egy szavazati joggal gyakorolja, illetve teljesíti.

1. A tagsági jogviszony a tagfelvételt kérelmező belépési nyilatkozatának a kitöltésével és az egyesület elnöksége általi elfogadásával, az egyszeri belépési díj befizetésével, illetve tagi viszony átvállalása esetén a felek ez irányú együttes nyilatkozatának elnökség részére történő benyújtásával jön létre.

A tagfelvételi kérelmet elutasító elnökségi határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 nap elteltéig –az egyesület közgyűléséhez címezve – lehet jogorvoslati igényt előterjeszteni. A közgyűlés ennek elbírálásáról a soron következő ülésen dönt. Az egyesület tagjairól naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyen az alábbi adatoknak kell szerepelnie:

- - - a tag neve, lakcíme
    - a telek helyrajzi száma
    - a tagsági viszony kezdete, megszűnésének oka és ideje
- A tagsági viszony formái:
  - - alapító tag (tagdíjat az alapítástól szabály szerint fizeti és az egyszeri belépési díjat befizette)
    - rendes tag (tagdíjat szabály szerint fizeti és az egyszeri belépési díjat befizette)
- A tagsági viszony megszűnése:
  - - a tag kilépésével
    - a tag halálával
    - a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével
    - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
    - az egyesület jogutód nélküli megszűnésével
    - a tag kizárásával
    - a tagsági viszony megszűnése a volt tagot nem mentesíti a fennálló tagsági viszonya alatt keletkezett kötelezettségek teljesítése alól.

A közgyűlés jogosult a tagot kizárni, ha a tag:

- - - az alapszabályt vagy az egyesület fegyelmi szabályzatát súlyosan megszegi
    - magatartásával az egyesület érdekeit súlyosan veszélyezteti vagy sérti
    - tagdíjat felszólítás ellenére sem fizeti

Az egyesület a tag tagsági jogviszonyát jogosult felmondani, ha

a tag a tagsági jogviszony alapszabály által meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidőben írásban felmondhatja.

A tag kizárásával kapcsolatos elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására az egyesület fegyelmi bizottsága jogosult, a fegyelmi szabályzat alapján.

1. A tag jogosult
  - - az egyesület alapszabályát és egyéb szabályzatait, szerveinek határozatait és ügyvitelét megismerni
    - a tag részére biztosított, egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni
    - az egyesület szervezeti életében részt venni
    - az egyesületben tisztséget betölteni és szavazati jogot gyakorolni
    - az egyesület által haszonbérbe vett holtágon éves területi horgászengedélyt váltani
    - az egyszeri belépési díjból származó jogait adásvétel útján elidegeníteni, illetőleg örököseire hagyni.
    - Több örökös (jogutód) esetén az örökösök együttes nyilatkozata szükséges arra vonatkozóan, hogy az örökösök közül horgászati jogosultsággal is járó tagi jogviszonyt mely örökös jogosult igényelni. A horgásztelek többes öröklése esetén is, csak egy tagi viszony létesíthető

Az a tag, akinek az egyesülettel szemben tartozása van, nem lehet jelölt tisztségviselői pozíció betöltésére a tartozása kiegyenlítéséig.

1. A tag köteles
  - - az egyesület szervezeti életében részt venni
    - az egyesület alapszabályát és egyéb szabályzatait, határozatait betartani
    - az egyesületi tagdíjat rendszeresen, pontosan, legkésőbb tárgyév június 30. napjáig megfizetni.
    - megválasztása esetén az egyesületi tisztséget legjobb tudása szerint ellátni, a rábízott feladatokat végrehajtani
    - az egyesület érdekeit tiszteletben tartani, védelmezni, és képviselni
    - köteles a horgászatra, a közrendre vonatkozó egyesületi szabályokat és határozatokat betartani, ill. betartatni.
    - az egyesület vagyonát védeni.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. Az egyesület vezető szervei:
  - - közgyűlés
    - elnökség
    - felügyelőbizottság
    - fegyelmi bizottság
2. A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. Szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést az elnök hívja össze tagoknak, valamint meghívottaknak címzett meghívóval, mely tartalmazza a közgyűlésen megtárgyalandó napirendi pontokat, a közgyűlés helyét és idejét. Az elnök akkor is köteles összehívni a közgyűlést, ha azt a tagság 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés összehívása az írásbeli meghívónak az esedékességet megelőző 15 nappal korábbi dokumentált megküldésével, közzétételével történik. (A közgyűlési meghívót postai levélben, elektronikus levélben, vagy egyéb dokumentálható módon kell megküldeni, melyből ki kel tűnjön, hogy a megküldés, közzététel az érintett részére a meghatározott határidőn belül megtörtént.)

Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívó közzétételétől számított, 2, azaz kettő napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlés összehívójánál a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az egyesület közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlésen a tagok szavazati és véleményezési jogukat csak személyesen gyakorolhatják, más nevében, más érdekében, más megbízásából nem járhatnak el.

A közgyűlés határozatait - a tisztségviselők választásának kivételével - nyílt szavazással és a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével hozza. A közgyűlés egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.

A fentiektől eltérően az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlést az egyesület elnöke vagy az elnökség által kijelölt elnökségi tag vezeti le, aki gondoskodik a közgyűlés jegyzőkönyvének a vezetéséről. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alkalmazásával, de a hangfelvétel anyagát írásban is el kell készíteni.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

- - - az egyesület nevét és székhelyét
    - a közgyűlés helyét és idejét
    - a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét
    - a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges létszámadatokat, jelenléti ív szerint
    - a közgyűlés elfogadott napirendjét, az ezekkel kapcsolatos előterjesztéseket melléklet szerint
    - a hozzászólások lényegét
    - a közgyűlés határozatainak pontos szövegét, a határozatok végrehajtásáért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét
    - a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

Szavazategyenlőség esetén mivel a szavazásra feltett kérdés nem nyerte el a kívánt többséget a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- - - az alapszabálynak, és a fegyelmi szabályzatának az elfogadása és módosítása
    - az elnökség, az elnök, az felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság megválasztása 5 év időtartamra, és felmentése.
    - megválasztja és felmenti a közgyűlés által létrehozott időszakos bizottságot.
    - bizottságok beszámolójának elfogadása.
    - az elnökség tagfelvétellel és tagkizárással kapcsolatos határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása
    - az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának vagy az egyesület megszűnésének kimondása
    - mindazon ügyek, amelyeket, a Ptk., a jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal
    - az egyszeri belépési díj és az egyesületi tagdíj megállapítása
    - a tisztségviselők anyagi és erkölcsi elismerése
    - Az egyesület vízterületre kibocsájtott területi engedélyek fajtájának és árának, valamint érvényességi idejük meghatározása.
    - elbírálja a fegyelmi bizottság határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket
    - helyi horgászrend elfogadása
    - éves költségvetés és beszámoló elfogadása
    - vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
    - olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozóival köt
    - dönt az elnökség létszámáról, a vezető tisztségviselők köréről, és a delegált hatáskörökről.

A közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

- - - akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
    - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    - akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
    - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    - aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
- Az elnökség

A közgyűlés a tagok sorából 5 évi időtartalomra elnökséget választ. Az elnökség az egyesület végrehajtó szerve, amely a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden egyéb ügyben jogosult dönteni. / helyi horgászrend, házirend / Gondoskodik a közgyűlés határozatainak a végrehajtásáról, illetve végrehajtja azokat.

Az elnökség létszámát a közgyűlés külön határozattal állapítja meg. A létszám 3 főnél kevesebb nem lehet.

Az elnökség tagjai: elnök, két elnökhelyettes, titkár és további tagok létszámot meghatározó közgyűlési határozatnak megfelelően.

Az elnököt a közgyűlés az elnökhelyetteseket és a titkárt az elnökség választja meg a megválasztott elnökségi tagok közül. Határozatképességéhez az elnökség több mint felének (egyszerű többségének) jelen kell lennie, köztük legalább az elnöknek vagy egy elnökhelyettesnek.

Üléseit az elnök vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. Az elnök felhatalmazhatja az elnökhelyettest az elnökség egyéb esetben történő összehívására is.

Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökség ülésén egyszerű szótöbbséggel egyes esetekben titkos szavazást rendelhet el.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, erről az elnök vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gondoskodik.

Az elnökség működésének részletes szabályait az ügyrendjében maga állapítja meg.

Az elnökség tagjainak megbízatása a megválasztásuktól számított 5 éves időszakra szól. A megválasztott tagok külön nyilatkoznak a megbízásuk elfogadásáról, továbbá arról, hogy a tisztség betöltésével kapcsolatban velük szemben kizáró okok és összeférhetetlenség nem áll fenn.

Az elnökség tagja (vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Az elnökség tagja e megbízatásából adódó feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

az elnökség kizárólagos feladata és hatásköre
az egyesülettörvényes és alapszabály szerinti működésének biztosítása és felügyelete,
a közgyűlési hatáskörbe nem tartozó szabályzatok megállapítása és módosítása,
az egyesület éves munkaprogramjának és költségvetésének, éves beszámolójának összeállítása, az éves beszámoló ismertetése a közgyűléssel,
rendezvények szervezése, külső kapcsolattartás,
döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal más szerv vagy az elnök feladat és hatáskörébe,
jogszabályi változás, valamint önkormányzati szerződési feltételek miatt szükségessé váló határozatok meghozatala.
1. Felügyelőbizottság

A közgyűlés 5 évi időtartamra elnökből és két tagból álló felügyelőbizottságot választ az egyesület tagjai sorából.

Az felügyelőbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az elnökség, illetve az egyesület gazdálkodását és működésének alapszabályszerűségét.

A felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén ez a jog az általa kijelölt felügyelőbizottsági tagot illeti.

A felügyelőbizottság tevékenységéről legalább évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni.

Az egyesület alapszabály-ellenes működésének vagy a gazdálkodás és vagyonkezelésnek az egyesületi érdekeket súlyosan sértő gyakorlata esetén jogosult és köteles az elnöknél a közgyűlési soron kívül történő összehívását kezdeményezni az elnökség egyidejű értesítésével.

A felügyelőbizottság szükség szerinti gyakorisággal ülésezik, üléseit a bizottság elnöke hívja össze. Az ülést a bizottsági elnök vezeti, aki irányítja és szervezi a bizottság tevékenységét.

Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét és működésének részletes szabályait maga állapítja meg.

Üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell felvenni.

A tagok külön nyilatkoznak a megbízásuk elfogadásáról, valamint arról, hogy a tisztség betöltésével kapcsolatban velük szemben kizáró okok és összeférhetetlenségi tényezők nem állnak fenn.

Az felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

1. Fegyelmi bizottság

A közgyűlés egy elnökből és két tagból álló fegyelmi bizottságot választ 5 évi időtartamra az egyesület tagjai sorából.

A bizottság első fokon eljár az egyesületi tagok fegyelmi ügyeiben, amely eljárásban a bizottság indokolt határozatot hoz. A bizottság határozata ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. Tevékenységét az alapszabály, a horgászrend, valamint a közgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzat, illetve a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint végzi.

Az egyesület fegyelmi helyzetéről köteles a közgyűlést évente beszámolóval tájékoztatni.

A fegyelmi bizottság szükség szerinti üléseit a bizottsági elnök hívja össze, aki irányítja és szervezi a bizottság tevékenységét.

Működésének szabályait maga állapítja meg.

Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

Üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell felvenni.

1. Az elnök

Az egyesület elnökét az egyesület tagjai sorából 5 évi időtartamra titkos szavazással a közgyűlés választja,

Az elnök

- - - önállóan törvényes képviselet alapján képviseli az egyesületet és az elnökséget
    - szervezi és irányítja az egyesületet
    - összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit
    - koordinálja az elnökség tevékenységét
    - felügyeli a testületi szervek határozatainak végrehajtását
    - gondoskodik az egyesület alapszabályszerű működéséről
    - munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai felett
    - ellátja az e tisztséghez kapcsolódó a vonatkozó jogszabályok - elsődlegesen a Ptk (2013.évi V. tv.) által – előírt feladatokat.
- Az elnökhelyettesek

Az elnökség a megválasztott elnökség tagjai sorából 5 évi időtartamra elnökhelyetteseket választ, akik segítik az elnök feladatainak ellátását. Az elnök akadályoztatása esetén – az elnökség kijelölése szerint – teljes jogkörrel látják el az elnök hatáskörét és feladatait.

1. A titkár

Az elnökség tagjai sorából, 5 évi időtartamra titkárt választ. A titkár szervezi az egyesület napi ügyintézését, ügyvitelét, a tagi és egyéb nyilvántartások (fogási napló, halasítás, stb.) vezetését. Mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén értesíti az elnököt.

1. A pénztáros

Az elnökség tagjai sorából, 5 évi időtartamra pénztárost választ. A pénztáros kezeli az egyesület pénzállományát és értékeit, nyilvántartja és kezeli a számlákat, vezeti a pénztárkönyvet, ellenőrzi a számlák hitelességét, mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén értesíti az elnököt.

Az egyesület titkári és pénztárosi pozícióját azonos személy is betöltheti.

1. Jelölő bizottság

A közgyűlés 5 évi időtartamra az egyesület tagjai közül elnökből és két tagból álló jelölő bizottságot választ.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az egyesület vagyona az egyszeri belépési díjból, tagdíjakból, a vízterületre kibocsájtott területi engedélyek bevételéből, az átengedett önkormányzati bevételekből, a helyi önkormányzattal kötött megállapodás révén befolyó, illetve egyéb bevételekből – magán és jogi személyek felajánlásából – áll.
2. Az egyesület tisztségviselői indokolt kiadásaik megtérítésére a hatályos jogszabályi rendelkezések és az elnökség határozatainak megfelelően jogosultak.
3. Az egyes egyesületi feladatok ellátása, alkalmazott foglalkoztatása vagy megbízás útján történhet, melyről az elnökség jóváhagyásával az elnök jogosult dönteni, és az egyesület nevében. a szükséges szerződést megkötni.
VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. tv a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesületi jogról szóló és az egyéb ide vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az egyesület vezető szerveinek külön megállapítandó ügyrendjének rendelkezései az irányadóak.

Gyomaendrőd, 2021. év július hó, 10. napján.

A jelen egységes szerkezetű Alapszabályt a Bónom-zug Vizéért Egyesület Gyomaendrődön 2021. év, július hó 10, napján megtartott közgyűlésén 6/2021. (07.10.) BVE számú határozatával –, egységes szerkezetben- elfogadta.

Csapó László
elnök